A máriatövis nevű virágot népiesen Boldogasszony tejének, vagy Szűz Mária tejének is hívják. A máriatövist már a középkor óta epe- és májpanaszok kezelésére alkalmazták. A hatását a benne lévő szilimarin (kémiai nevén flavonolignán) nevű vegyületcsoportnak köszönheti. A máriatövis termése 15-30% mennyiségben tartalmaz olajat és 20-30%-ban fehérjéket. A termés szilimarin vegyületeinek 50%-a szilibinin nevű vegyület, de tartalmaz még jelentősebb mennyiségben szilikrisztin, szilidianin és izoszilibinin nevű vegyületeket is.
A szilimarin májregenerációt elősegítő hatású lehet. Állatkísérletek igazolták, hogy az előzetesen adagolt szilimarinnal egyes gyógyszerek- és mérgek hatása gátolható, ill. mérgezés ellenszereként is hatásos lehet. A hatására az lehet a magyarázat, hogy a szilimarin megakadályozhatja a mérgek bejutását a sejtekbe, antioxidáns tulajdonsága mérsékelheti a máj károsodását és elősegítheti a májsejtek regenerálódását. Továbbá a szilimarinnak gyulladáscsökkentő hatása is lehet (pl.: krónikus májgyulladás mérséklése), valamint véd a májzsugorodás ellen is.
A máriatövismag olajat a növény magjából, a legkíméletesebben, hidegen sajtolással vonják ki, így a fentiekben részletezett, értékes tápanyagai és hatóanyagai megmaradnak.